Közösségi Közlekedés
fejlesztése

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, bár az EU jogértelmezésében nem önálló régió, mégis egységes szemléletben kezelendő és fejlesztendő település-összességet jelenít meg, amelyek fizikai és gondolati középpontjában Európa egyik legnagyobb édesvizű tava áll. A tó partján lassan teljesen összeépülő városok és falvak láncolata egy sajátos nagyvárosi agglomeráció képét mutatja. Különösen igaz ez nyáron, amikor a szezon derekán az ország legnagyobb „városaként” akár félmillió jelen lévővel és az általuk támasztott igényekkel kell szembenézni. Ennek a sajátos metropolisznak - amelynek a közepén, a valódi városok centruma helyén nem intézmények, szolgáltató központok, hanem lyuk, pontosabba vízfelület van - igen sajátosak az infrastrukturális követelményei, hiszen az állandó és szezonbeli lakosok száma nagy mértékben ingadozik. Ezen sajátosságok különösen a helyváltoztatás, közlekedés terén teszik különösen nehézzé a régió versenyképességének megteremtését és megőrzését.

 

A sajátos földrajzi helyzetből és a térségben az utóbbi száz évben kialakult közúthálózat sajátosságaiból következik, hogy a térség valamennyi helyváltoztatási problémáját nem lehet és nem szabad az egyéni közlekedésre, főleg nem a gépkocsi közlekedésre bízni. Mivel a BKÜ stratégiájában helyesen az került megfogalmazásra, hogy ez a páratlan tájegyüttes a pihenés, a rekreáció, a családi kikapcsolódás otthona legyen, így a környezet terhelését minimalizálni kell azért, hogy a zaj- és légszennyezés, a járművek által okozott helyfoglalás és zsúfoltság minél kevésbé érje el ezt a balatoni „metropoliszt” és ne kerüljön a XX.-XXI. századi nagyvárosok dugóban történő befulladásának sorsára. A kiutat a közösségi közlekedés és annak drasztikus fejlesztése jelenti, hiszen egy személy helyváltoztatásához szükséges teljesítményekre vetítve a közösségi közlekedés nagyságrenddel kedvezőbb gazdasági, környezetterhelési és adott esetben kényelmi paraméterekkel rendelkezik.
Ez egyszerű szavakkal azt jelenti, hogy a fejlett közösségi közlekedés kevesebb légszennyező autót, alacsonyabb zajt, sok esetben kényelmesebb eljutási lehetőségeket tud nyújtani összességében a térségben élők számára. A közösségi közlekedés fajlagos előnyeinek (egy főre jutó költség, szennyezés, beruházás, felületigény, stb.) kiaknázásával egy élhetőbb, nyugalmasabb Balaton korszaka köszönthet ránk.

 

Ezt az ideálisnak tűnő állapotot az utóbbi évek technikai fejlődése teszi lehetővé számunkra. Megjelentek a korszerű vasúti járművek, amelyek légkondicionált, barátságos utasterükkel, az általuk kínált informatikai szolgáltatásokkal (wifi, étel és ital kínálat, utas tájékoztatás, stb.) az elektromos hajtásukkal csendes, légszennyezés nélküli eljutást tesznek ma már lehetővé. A legújabb, felhőalapú informatikai fejlesztések olyan utas tájékoztatási és menetdíj fizetési rendszerek kialakítását teszik lehetővé, hogy a térségben élő utas számára ma már az egyéni közlekedés helyett vonzóbb lehet a közösségi szolgáltatás választása. A jó csatlakozás és utasbarát menetrend, az egyen színvonalú, magas járműkomfort, a balatoni arculatot tükröző infrastruktúra kialakítása áll már egy évtizede a Balaton Fejlesztési Tanács közlekedésfejlesztési célkitűzéseinek fókuszában.

 

E fejlesztés célja annak a víziónak a mielőbbi megvalósulása, amelyre ma már, a XXI. század 2 . évtizedében az Európai Unióban is számos példa akad. Egy-egy, a Balatonnal összemérhető térség összefogott egységes rendszerben üzemeltetett és fejlesztett közösségi közlekedési rendszere magában foglalja
• a vasutat,
• az azt kiegészítő autóbuszos, kisbuszos, sőt igényvezérelt mikrobuszos vagy iránytaxi közlekedést,
• a városi térségek metró, gyorsvasúti, villamos, troli és autóbusz vonalait,
• a sétálóutcákat adott esetben az alacsonypadlós villamossal,
• a kerékpáros és gyalogos övezeteket
azért, hogy autó nélkül közlekedni vágyó jobban érezze magát ezeken a járműveken, mint a saját kocsijában útközben.
Akár Németország, Franciaország vagy Lengyelország példáit soroljuk, a közlekedési szövetségeknek, mint a rendszert szervező és irányító szervezeteknek kulcsszerepük van. Éppen ezért fogalmazta meg a BKÜ stratégiája már egy évtizeddel ezelőtt a vasúti közlekedés fejlesztése mellett a balatoni közlekedési szövetség megalakításának fontosságát.
A közeledési szövetség rendszerében működő szolgáltatók egységes és áttekinthető, többféle módon, kényelmesen fizethető menetdíjszabással, rövid átszállási és várakozási idővel és pontos csatlakozásokkal, személygépkocsi szintű utas kényelemmel várják majd a balatoni pihenni vágyókat.

 

A célhoz vezető útnak ma még az elején vagyunk, de az évtizedes munka első gyümölcsei már mutatkoznak. 2016-tól megújult pályán, korszerű járművekkel közlekednek a vonatok a déli parton, az utas tájékoztatás megtette az első lépéseket egy integrált rendszer irányába és a közlekedési szövetség eszméje – hála a sok sikeres külföldi példának – egyre erősebben van jelen a térségben.
A Balatonhoz lejutni és a térségben közlekedni ma még alapvetően személyautóval szeretnének az emberek, de az odavezető utak hétvégi elrettentő zsúfoltsága és a lassú haladás mellett a parkolóhelyek problémája sokszor már ma is a közösségi közlekedés előnyeit domborítja ki.

 

A legnagyobb forgalmi igény természetesen a fővárosból és azon keresztül az ország keleti részéből érkezik, emellett jelentős az észak-nyugati irányú forgalom is. A Balaton körülölelő vasútvonalak mellett a ma még kevésbé összehangolt, kisebb térségekre tagolt autóbusz járatok hálózata és az alapvetően turisztikai célokat szolgáló hajózás áll az autó nélküli utasok rendelkezésére.
A közösségi közlekedés fejlesztés és a közlekedési szövetlég létrehozásának aktuális kérdéseiről a letölthető tájékoztató ad összefoglaló képet.

 


Mellékletekként oldalsó menüben:

 

  1. Tájékoztató kiadvány
  2. Balatoni Közösségi közlekedési koncepció